
A magyar-francia diplomáciai kapcsolatra a történelem során talán sosem lehetett azt mondani, hogy gyümölcsöző barátság lett volna. A 20. század történései alapvetően határozták meg a két állam viszonyát és népeik sorsát. A második világháború számos kegyetlenséget és érdekességet tartogat mind magyar, mind francia szemszögből. Ebbe a világba adott betekintést szeptember 27-én dr. Bene Krisztián a PTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának dékánja a Kutatók Éjszakáján tartott előadásában. A program során szó esett a francia hadifogságba esett magyar katonákról, és azokról, akik szabadulásuk után hazatérés helyett inkább a Francia Idegenlégió sorait erősítették.
A két ország közvetlenül sosem viselt hadat a második világháború során, hiszen amíg Franciaország a háború kezdete után néhány héttel teljes kapitulációra kényszerült addig Magyarország az 1941-es kassai bombázásig nem volt hadviselő fél.
Az előadó az itthoni különleges helyzettel mutatta be, miképpen igyekeztek az akkori vezetők kedvezni a franciáknak: Mivel Magyarország 1944-ig nem volt német megszállás alatt, így a francia katonák előszeretettel estek itt hadifogságba, mint sem kerültek német kézre – mondta dr. Bene Krisztián, aki hozzátette, hogy
a magyar hadifogolytáborok jobban hasonlítottak egy felső középosztálybeli nyaralásra, mint sem fogolytáborra. A francia rabok a bőséges ellátás mellett költőpénzt is kaptak.
A magyar vezetésnek ezzel az volt a célja, hogy a háború végeztével a franciák megjegyezvén a jótartást kedvezőbb feltételeket szabnak egy esetleges béketárgyalás során. Az előadásból kiderült, hogy a franciák nem sok mindent jegyeztek meg az itteni jótartásból, sőt, a jegyzőkönyvek alapján a francia katonák kifejezetten rossznak minősítették a magyar körülményeket.
A magyar jótartással szemben a francia hadifogolytáborok korántsem voltak kényelmesek. A katonák gyakran egy még nem elkészült táboregységbe érkeztek, ahol alvómenedéket is maguknak kellett építeniük. A fejadagok jóval az elégséges kalóriabeviteli szint alatt voltak, így sokan éhhalálba és betegségekbe vesztették életüket.
A háború lezárását követően a francia állam csak nagy nehezen akarta szabadon engedni a foglyokat, sokadik diplomáciai próbálkozásra sikerült megkezdni a hazaengedési folyamatot. Ennek az volt az oka, hogy a francia államnak szüksége volt a munkaerőre az ország újjáépítéséhez.
A nyugaton hadifogságba esett magyarok száma 280 ezer főre becsülhető, amelyből 200 ezer fő hazatért. A nyugaton maradtak egy része ott telepedett le, egy része meghalt, és egy kis részük csatlakozott a Francia Idegenlégióhoz. A dékán több okot is felsorolt annak kapcsán, hogy miért lehetett vonzó a magyarok számára az Idegenlégió: A francia hadügy rájött, hogy a háború és az azt megelőző kormányzatok leépítették az Idegenlégiót. Mindeközben kitört egy lázongás az akkor még francia gyarmat Indokínában, amit a francia hadsereg nem lett volna képes egyedül leverni. Ekkor kezdett el toborozni az Idegenlégió, akiknek a nehéz körülmények és a diktatórikus politikai helyzet elől menekülő kelet-európaiak pont alkalmasak voltak.
Illusztrációk: ChatGPT
A Gyógyszerészek Világnapján, szeptember 25-én hármas jubileumot ünnepelt a Pécs...
Szeptember 18-19-én Pécsett rendezték meg a XIV. Tudományfesztivált, amely idén...
Elindult a Kapocs – Magyar fiatalok világjátéka, egyedülálló kulturális és...
Szeptember 16-án írták alá a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kara és a...
Megújult a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar...
A hagyományokhoz híven szeptember elsején, a Magyar Felsőoktatás Napján tartotta...
A Pécsi Tudományegyetem Tanévnyitó Ünnepi Szenátusi Ülését élőben közvetítjük az...
Augusztus 23-án rendezték meg a „Pécs Napja Aradon” kulturális rendezvényt...
Az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából több kitüntetést és elismerést is...
Ahogy minden más tudományterületnek, a földrajznak is megvan a maga nemzetközi...
Agykutatás a súlytalanságban, a mikrogravitáció hatása a 3D-nyomtatott...
Pécsi Tudományegyetem | Kancellária | Informatikai és Innovációs Igazgatóság | Portál csoport - 2021.