Magyar katonák francia hadifogságban a második világháború alatt

A magyar-francia diplomáciai kapcsolatra a történelem során talán sosem lehetett azt mondani, hogy gyümölcsöző barátság lett volna. A 20. század történései alapvetően határozták meg a két állam viszonyát és népeik sorsát. A második világháború számos kegyetlenséget és érdekességet tartogat mind magyar, mind francia szemszögből. Ebbe a világba adott betekintést szeptember 27-én dr. Bene Krisztián a PTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának dékánja a Kutatók Éjszakáján tartott előadásában. A program során szó esett a francia hadifogságba esett magyar katonákról, és azokról, akik szabadulásuk után hazatérés helyett inkább a Francia Idegenlégió sorait erősítették. 

A két ország közvetlenül sosem viselt hadat a második világháború során, hiszen amíg Franciaország a háború kezdete után néhány héttel teljes kapitulációra kényszerült addig Magyarország az 1941-es kassai bombázásig nem volt hadviselő fél.
ChatGPT
Az előadó az itthoni különleges helyzettel mutatta be, miképpen igyekeztek az akkori vezetők kedvezni a franciáknak: Mivel Magyarország 1944-ig nem volt német megszállás alatt, így a francia katonák előszeretettel estek itt hadifogságba, mint sem kerültek német kézre – mondta dr. Bene Krisztián, aki hozzátette, hogy 

a magyar hadifogolytáborok jobban hasonlítottak egy felső középosztálybeli nyaralásra, mint sem fogolytáborra. A francia rabok a bőséges ellátás mellett költőpénzt is kaptak.

A magyar vezetésnek ezzel az volt a célja, hogy a háború végeztével a franciák megjegyezvén a jótartást kedvezőbb feltételeket szabnak egy esetleges béketárgyalás során. Az előadásból kiderült, hogy a franciák nem sok mindent jegyeztek meg az itteni jótartásból, sőt, a jegyzőkönyvek alapján a francia katonák kifejezetten rossznak minősítették a magyar körülményeket.

A magyar jótartással szemben a francia hadifogolytáborok korántsem voltak kényelmesek. A katonák gyakran egy még nem elkészült táboregységbe érkeztek, ahol alvómenedéket is maguknak kellett építeniük. A fejadagok jóval az elégséges kalóriabeviteli szint alatt voltak, így sokan éhhalálba és betegségekbe vesztették életüket.
ChatGPT
A háború lezárását követően a francia állam csak nagy nehezen akarta szabadon engedni a foglyokat, sokadik diplomáciai próbálkozásra sikerült megkezdni a hazaengedési folyamatot. Ennek az volt az oka, hogy a francia államnak szüksége volt a munkaerőre az ország újjáépítéséhez.

A nyugaton hadifogságba esett magyarok száma 280 ezer főre becsülhető, amelyből 200 ezer fő hazatért. A nyugaton maradtak egy része ott telepedett le, egy része meghalt, és egy kis részük csatlakozott a Francia Idegenlégióhoz. A dékán több okot is felsorolt annak kapcsán, hogy miért lehetett vonzó a magyarok számára az Idegenlégió: A francia hadügy rájött, hogy a háború és az azt megelőző kormányzatok leépítették az Idegenlégiót. Mindeközben kitört egy lázongás az akkor még francia gyarmat Indokínában, amit a francia hadsereg nem lett volna képes egyedül leverni. Ekkor kezdett el toborozni az Idegenlégió, akiknek a nehéz körülmények és a diktatórikus politikai helyzet elől menekülő kelet-európaiak pont alkalmasak voltak.

Illusztrációk: ChatGPT

HASONLÓ TARTALMAK